Napjainkban egyre többet lehet olvasni az asszertivitásról, az asszertív kommunikációról. Sokan kérdezik tőlem, hogy ez egy most “divatos” fordulat vagy tényleg nagy jelentősége van? Szerintem fontos, nézzük, hogy miért is gondolom így.
Asszertivitás: kincs vagy divat?
Mindenekelőtt nézzük meg, hogy pontosan mit is jelent az asszertív kommunikáció! Az asszertivitás vagy asszertív kommunikáció egy olyan tanulható készség, amellyel képesek vagyunk arra, hogy saját érzéseinket, igényeinket, szükségleteinket megfogalmazzuk, érvényre juttassuk.
Az asszertivitásra magánéletben és a munkahelyen is egyaránt értékes, hiszen az asszertíven kommunikáló személy képes a saját igényei mellett a másik fél igényeit is figyelembe venni, meghallgatni. Éppen ezért a hatékony konfliktuskezelésben nagyon nagy szerepet játszik az asszertivitás. Segít abban, hogy kereteket tartsunk és a passzivitást szavakra váltsuk úgy, hogy közben a másik felet nem sértjük, nem bántjuk meg.
Nem divat, hiszen az első asszertív kommunikációs tréningeket az 1960-as években tartották.
Asszertivitás technikái
Az asszertivitást sokan ösztönösen használják, azonban a legtöbben az ehhez szükséges technikákat tudatosan sajátították el. Ahhoz, hogy a hétköznapjainkba hatékonyan beépüljön, mindenképpen időre van szükség, tehát egyik napról a másikra nem biztos, hogy változást érünk el. A technikák tudatos alkalmazásával azonban jelentős változást érhetünk el kommunikációnkban.
Aki asszertíven kommunikál:
– én közléseket használ,
– elmondja érzéseit,
– kifejezi gondolatait, vágyait,
– képes kontrollálni haragját, dühét,
– képesek kompromisszumot kötni,
Az képes asszertív kommunikációra, aki tisztában van jogaival és kötelességeivel, képes nemet mondani megtartani a határait, miközben tiszteletben tartja a másik ember határait és érzéseit.
Az asszertivitás tehát egy elég összetett viselkedésmód, azonban rengeteg lehetőség rejlik benne. Leginkább szituációs gyakorlatok alkalmazásával, saját életünkből vett példákon keresztül lehet elsajátítani és a hétköznapok rutinjává tenni. Kezdetben gyakran tapasztalom, hogy egy-egy tréningen a résztvevők nehézkesnek, mesterkéltnek érzik az így megfogalmazott üzeneteket. Azonban a titok abban rejlik, hogy meg kell tanulni, be kell gyakorolni azokat az asszertivitást segítő kifejezéseket, amelyeket szívesen és könnyen használunk, közel állnak hozzánk. Csak olyan fordulatokat gyakoroljunk be, amelyek használata komfortos, passzol hozzánk. Így lesz az összhatás igazán egységes és hiteles.
Buktatók és nehézségek
Az asszertivitás csodákra képes, azonban fel kell tudnunk ismerni, hogy mikor van helyén a használata és mikor kell helyette inkább passzivitásba vagy adott esetben agresszivitásba vonulni.
Munkahelyi körülmények között vannak szituációk, amikor a demokratikus döntés, a mérlegelés nem működik, azonnali utasításra van szükség. Ugyan ez a helyzet, ha éppen egy kisgyermek a konnektorba készül bedugni egy vasszöget. Nem működik az asszertivitás és egyáltalán nem helyénvaló.
És igen, néha tényleg előfordul, hogy olyan személlyel találkozunk, akire egyszerűbb “ráhagyni”, vagyis passzivitásba vonulni. Ez nem a gyengeség jele, épp ellenkezőleg, nagyszerűen felismerjük, hogy éppen milyen szituációban vagyunk és milyen kommunikációs forma hatékony. A gond akkor van, ha az agresszivitás vagy a passzivitás valakivel szemben elhatalmasodik rajtunk, akkor bizony ideje változtatni!
